Népszavazási tudnivaló


Az utóbbi napokban a magyar sajtóban több helyen is megjelent az a megállapítás, mely szerint a márciusi népszavazás csak akkor lesz érvényes, ha azon a választók több mint 50 százaléka részt vesz. Politikusok, újságírók, sőt még egyes politikatudósok és elemzők is a népszavazás érvényességéről és eredményességéről elmélkedtek.

Holott a népszavazásnak egy évtizede már nincs érvényességi (részvételi) küszöbe, csak eredményességi határról beszélhetünk. Azaz a népszavazás kizárólag eredményes vagy eredménytelen lehet.

A részvételi arány önmagában érdektelen, kizárólag az számít, hogy lesz-e olyan álláspont (válaszlehetőség), amelyre az összes választópolgár több mint egynegyede szavaz (természetesen ennek annál nagyobb az esélye, minél többen vesznek részt a szavazásban).

Az "igenek" győzelmét az alábbi esetben hozhatja egy népszavazás:


részvételi arány (%)

25%-hoz szükséges
igen-arány (%)*

26

96,15

27

92,59

28

89,29

29

86,21

30

83,33

31

80,65

32

78,13

33

75,76

34

73,53

35

71,43

36

69,44

37

67,57

38

65,79

39

64,10

40

62,50

41

60,98

42

59,52

43

58,14

44

56,82

45

55,56

46

54,35

47

53,19

48

52,08

49

51,02

  * +1db szavazat kell még az eredményességhez

 


 

Részvételi adatok részletesen: 

 

7.00

9.00

11.00

13.00

15.00

17.30

19.00

2008. március 9.

1,13

7,66

18,69

26,92

35,71

46,34

 

2004. december 5.

0,58

4,12

12,13

18,57

24,73

33,81

37,49

2003. április 12.

1,17

7,68

16,88

22,57

27,94

35,66

45,62*

(* 2003-ban 21 óráig lehetett szavazni)


 

 

 

 

"Az 1997-es alkotmánymódosítás a népszavazás érvényességére és eredményességére vonatkozóan is új szabályt állapított meg. Korábban az összes választópolgár több mint felének részvételére volt szükség az érvényességhez. A módosítás ennél enyhébb elvárást fogalmazott meg: az ügydöntő országos népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. Mindez azt jelenti, hogy elsöprő egyirányú véleménytöbbség esetén akár 26–30, míg kiegyenlített vélemények esetén csak legalább 45–51 százalékos részvétel esetén lehet sikeres a népszavazás. A módosítás értelmét mind az 1997-es, mind a 2003-as népszavazás megmutatta: az 1997 előtti szabályozás alapján egyik népszavazás sem lett volna érvényes."
(Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. Bp., Osiris, 2007. 206.o.)

 


 

28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(2) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor.
(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.
(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
(4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el.
(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.
(6) Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
(A Magyar Köztársaság Alkotmánya)

 


 

 8. § (1) Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény megalkotásától - számított három évig kötelező. Az Országgyűlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni.
(2) A véleménynyilvánító népszavazás az állampolgárok közreműködését biztosítja az Országgyűlés döntéseinek meghozatalában, de nem kötelezi az Országgyűlést meghatározott tartalmú döntésre.
(3) A kötelező népszavazás csak ügydöntő, a mérlegelés alapján elrendelt (a továbbiakban: fakultatív) népszavazás az Országgyűlés döntésétől függően - a (4) bekezdésben foglalt korlátozással - ügydöntő vagy véleménynyilvánító lehet.
(4) Az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerősítéséről elrendelt népszavazás ügydöntő.
9. § (1) A fakultatív népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a köztársasági elnök, a Kormány, illetőleg az országgyűlési képviselők egyharmada az Országos Választási Bizottság elnökéhez nyújthatja be.
(1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről)